Az utolsó amalgámoktól is megváltam

Igaz, még az elsőkről sem adtam hírt... :-o

Tavaly október-novemberben kezdtem el kicseréltetni azt az öt amalgám tömést, ami már 15 éve rontotta a levegőt a számban ( szó szerint is, mert rendesen oldódott belőle a higany, ami szét is csapta a vesémet...) Előtte sokat kutattam a témában (erről már némileg írtam is, azt hiszem az első konzultációnál akadt meg a téma...). AZ első amalgám eltávolítása előtt elkezdtem szedni a kis Phönix kúrát (homeopátiás, azon belül spargyikus cseppek, jobb homeopátiás patikában kaphatók kis és nagy kiszerelésben). Na, az ezzel kapcsolatos tapasztalataim megérnének egy külön posztot..., majd ha nagyon grafomán kedvemben leszek monitorra vetem.

3 hetente szabadultam meg egy töméstől (közben még további öt fogamat betömettem, amik szuvasak voltak), de az utolsó két amalgám már nagy halogatás tárgyát képezte. Mindig közbejött valami, én meg szépen hagytam. Ennek az egyik oka az volt, hogy kicsit elfogyott a lendület, mert nemcsak frászt kapok amikor meglátom azt a kb 20cm-s fecskendőt, de mivel a vesémet sikerült kellő képen tönkre vágni a higannyal, ami klasszul kioldódott a tömésekből, ezért elég nehezen viseltem az érzéstelenítéseket (amiből már 9 is volt rövid időn belül -mert a fogkő eltávolításhoz is kellett). Úgy nézett ki a dolog -egyéni érzékenységemnek köszönhetően-, hogy az érzéstelenítő beadása után elkezdtem remegni. Először csak a felső testem, majd ahogy telt az idő és jött a hatás már mindenhol remegtem belülről, a vesém pedig mintha szét akart volna repedni. Ez kb fél óráig tartott, utána a remegés megszűnt és a vesém sem fájt annyira, de ez utóbbi még napokig fájdogált mindig. Mindegy, túléltem.

Minden töméscsere kofferdam izolálással történt (ez külön kérésem volt már az elején). Ez azt jelenti, hogy fognak egy megfelelő méretű gumilepedőt (többféle szín és vastagság van), amin ejtenek egy pici lyukat (van erre egy speciális lyukasztó) és arra a fogra illesztik, amin épp a kezelést fogják végezni. Előtte felpróbálják a fogra a gumilepedő rögzítő fémgyűrűt. Mindig mondják aranyosan, hogy ez most kellemetlen, feszítő érzés lesz, de ebből semmit nem érezni az érzéstelenítés miatt :). A kofferdam felhelyezésének többféle módja van, rajtam hármat próbáltak ki (vagy lehet, hogy kettőt csak az egyik kevésbé sikerült), az utolsó volt a legkényelmesebb. Az éppen ebből szakvizsgázó doktornő mindig mutatott egy-egy újabb dolgot, amit éppen tanult :). Az utolsó azért is volt kényelmesebb, mert a higanyt a nyálszívóval szívták ki fúrás közben a tömésből, így azt megúsztam, mert nem fityegett a számban.

Ami érdekesség volt, az az, hogy az első amalgám, ami el lett távolítva egy jobb felső volt, és utána az arcom jobb oldalán kijött az ekcéma (egyébként nem szokott). Most, hogy 3 hónap elteltével vetettem ki egyszerre az utolsó kettőt (tudom, hogy külön kellett volna...), ezek jobb alsók, és most nagyon látványosan a nyakam jobb oldala egy sávban ekcémás. Teljesen egyértelműen a volt amalgám tömött fogaimmal egy vonalban. Holnap lesz egy hete a cserének, már szépen múlik, shea vajjal kentem (és neem olajjal), és mellőzöm a tejtermékeket, amíg el nem múlik, mert az nagyon súlyosbítja az ekcémát).

2. aktíválás

Febr. 24-én volt a második aktiválás és az első ív csere is egyben. A bal felső kettesbe nehezen ment bele, de azért csak sikeredett, pillanatnyi fájdalmat éreztem csak, amíg be nem került a breketbe az ív. Utána nagyon kényelmes volt, sokkal kényelmesebb és komfortosabb, mint az első vékony ív. Az aktiválás után kicsit figyelnem kellett az artikulálásra, hogy minden hangot szépen ejtsek, de ez 1-2 napon belül megoldódott. Pláne, hogy másnap interjút adtam (mikrofon, száz ember...stb), de addigra ráéreztem a technikára: kicsit jobban ki kell nyitni az ajkakat a helyes artikulációhoz (és figyeltem arra, hogy legyen lendülete, sodrása a beszédemnek, hogy arra figyeljenek ne a számra :D).